Fairylona blog

Pontosan ott játszódik két film is, amit mostanában láttam. Az első A faun labirintusa c. film (Pan’s Labyrinth) , amely néhol kifejezetten durva eseményeket mutat a nézőnek. Nem, nem a fantasy elemek, faunok vagy a reklámban is szereplő ijesztő fejű szemetlen szörny miatt. Inkább a szörnyűségeket tevő, borzasztóvá vált emberi szereplők miatt.
Végül is ez az, ami igazán ijesztő tud lenni, ha olyasmi rémségeset látunk, amiről tudjuk, hogy a valóságban is megtörtént vagy megtörténhet.
Tulajdonképpen ez az, amiért ha meg is tudunk nézni bármilyen horrorfilmet, azért még nehezünkre eshet végignézni egy Afrikáról szólót, pontosabban egy a szépséges tájak és a mindennapos szélsőséges kegyetlenkedések világába kalauzoló fimet. Ezért is hagyták ki sokan A nap könnyeit annak idején.
A Véres gyémánt (Blood Diamond, 2006, DiCaprio-val) aprócskát hősös, ám végül is mégis csak inkább sokkolva elgondolkodtató, megrázó képsorokat előttünk lepergető alkotás.
Nekem mind a kettő tetszett, érdemes megnézni őket, de aki csak egy kellemes kis mozizást szeretne a vacsora mellé, az inkább másfelé keresgéljen. (Persze erre is akadnak azért tippjeim, ld. majd a következő begyzésekben… )
A színészek játékát szintén dícséret illeti mindkettőnél.
Az ellentéteivel gyönyörködtető spanyol nyelvű faunos filmről Norris is írt már egy ajánlót a portálra, a tovább is érdeklődők elolvashatják. Ám ennél sokkal jobb, ha elhúznak a moziba megnézni a filmeket, és nem csak holmi magamfajták élménybeszámolóit olvasgatják róluk.