Fairylona blog

Mielőtt a GRIN című regényt olvasni kezdtem, Kasztovszky Bélától mindössze egy novellát ismertem. Egyszer olvastam egy vele készítette interjút az SFPortálon, és az is föltűnt, hogy mindenki Kasztovszky Béla bácsiként hivatkozik rá, mind szóban, mind írásban, és szemmel láthatóan nagy tisztelet övezi ezt az embert. A könyvben lévő életrajzból az is kiderül, hogy az író a régi, Kuczka Péter-féle Galaktikában kezdett el science fiction novellákat publikálni, és bár a megjelenéseket tekintve voltak szünetek, novellistaként azóta is aktív. A szerző, aki 2003-ban Álomutazás - elérhető áron! c. elbeszélésével Zsoldos Péter díjat nyert, most jelentkezett először regénnyel, a GRIN tehát sok szempontból is meglepetés. Megtudunk egy érdekességet az írás keletkezésével kapcsolatban is. Ezt a történetet Kasztovszky forgatókönyv formájában kezdte el írni, de később a próza mellett döntött.

A hátoldalon csak néhány semmitmondó sor van a történetről. Egymással versengő fiatal tehetségeket említenek, akik mind szeretnének bekerülni az első földi csillaghajó személyzetébe, illetve azt, hogy az idegeneket talán már nem is kell keresnünk, mert köztünk vannak, sőt már ebbe a programba is “beszivárogtak”. Ez a szóhasználat azonban, fölöttéb megtévesztő, hiszen szó sincsen ellenséges földönkívüliekről. Határozottan nem egy inváziós jellegű, vagy bármi módon X-aktákba illő sztoriról van szó.

A történet, bár nagyon szimpatikus, nem az a fajta, ami már az elején megragad, magával ránt és aztán nem ereszt. Kell egy kis idő, amíg az olvasó belerázódik, mivel a cselekmény több szálon fut, és a regény elején túl gyakran történik helyszínek és szereplők közötti váltás. Látszott, hogy a leírtak mind összefüggenek, de így tovább tartott annyira belemerülni az olvasásba, hogy a végéig már ne akarjam letenni.

A címben is említett GRIN űrhajó, olyan eszköz, amely a hagyományos térbeli utazás nélkül, ún. GRIN ugrásokkal halad. A történet elején még csak teória, de a gyakorlati megvalósításától a főhősök élete függhet. Az effajta utazás ötlete nem új, de ez mégis egy jó sztori, amelyben ennél azért sokkal többről van szó.

Ugyanakkor ez egy köztünk élő idegen, Sebastiano útkeresésének a története is. Az ő kutatómunkájának, visszatekintésekből megismert gyermekkorának, a hazájába vezető út megtalálásának és egy Johanna nevű űrhajóslányhoz fűződő szerelmének története. Ő az aki ötleteivel segít egy tudósunknak elindulni azon az úton, amely majd elvezeti az emberiséget a csillagokba, s ott is tulajdonképpen bárhová, ahova menni akar. A technikai zsargon használata is igen meggyőző a könyvben, (bár én laikusként nem tudom pontosan megítélni, hol van a határ a tudományos és a tudományosnak látszó között).

A GRIN összességében véve nagyon kellemes és szórakoztató olvasmánynak bizonyult. A fülszövegben a szerzőt a magyar Ray Bradburynek nevezik, a stílusa azonban egészen más. Sokkal maibb annál, és nélkülözi annak jellegzetes költőiségét, ennek ellenére mégis találtam hasonlóságot, hiszen a történet maga mégis azt a bizonyos korszakot idézi. Igazi optimista science fiction ez, az emberiség jövőjébe és fejlődésébe vetett töretlen hittel. Számomra emiatt egy kicsit furcsa is volt, túlságosan hozzászoktam már a borúlátó, komor hangulatú írásokhoz.

Kasztovszky Béla regénye valóban hagyományos science fiction. Kellemesen kikapcsolja az olvasóját a hétköznapokból néhány órára. Tanít és elgondolkodtat, ad nekünk kalandot, optimizmust és romantikát.

A fülszövegből az is kiderül, hogy már összeállt az anyag a szerző következő novelláskötetének megjelenéséhez. Ezek után arra is kíváncsi leszek.

***

Kasztovszky Béla: GRIN, Galaktika Fantasztikus Könyvek Metropolis Media Bp. 2007

TOVÁBBI INFÓK:

Interjú az SFPortálon:

- “A nagy túlélõ” - Kasztovszky Béla portré (1. rész)
- Egy kívülálló a mozgalomban - Kasztovszky Béla portré (2. rész)

Írói honlap
http://www.kasztovszkybela.com/