Onsai elindított egy körblogolást, amelynek az a lényege, hogy ki-ki a saját írástechnikai fejlődéséről írhat. Érdekes feladat ez, mert át kellett gondolnom, honnan indultam, fejlődtem-e azóta és egyáltalán tartok-e valahová. Bár az elmúlt napokban ez a téma amúgy is éppen terítéken volt. (Ha az embert kérdezgetik, kénytelen elgondolkodni a válaszokon.) 
Beával ellentétben én versírással kezdtem, és ezzel kapcsolatban megjelenésekkel is, majd jött két darab amatőr novella, ami szintén megjelent. Mindez ráadásul angolul, anélkül hogy a hazai irodalmi vagy legalábbis sci-fi életből bárkit is ismertem volna. (Ma már nagyon fura ezt így leírni.)
Valószínűleg egy kicsit korai volt ez még nekem akkor, és utána gyorsan föl is hagytam az egésszel elég hosszú időre.
Időnként még írtam verseket, de csak a magam számára. A már említett ötletekkel teli, termékeny időszakot néhány év majdnem teljes szünet követte, leszámítva a bloggerkedést és néhány jelentéktelen próbálkozást.
Az utóbbiakról szólva, talán úgy három éve írtam egy novellát, majd a következő évben kettőt, de ezek még, úgy éreztem, borzasztóan gyengén sikerültek. Utána jó sokáig nem írtam csak blogot, és megelégedtem azzal, hogy elolvastam mások írásait. Ezt viszont nagyon szívesen csináltam.
Ami az írást illeti, valahogy már nem volt többhöz se kedvem, se motivációm, illetve volt ezer másik dolog is, ami lefoglalt. (Bőven volt, ami elvonja a figyelmemet…)
Viszont az eltelt évek alatt nagyon sok szimpatikus embert megismertem a hazai sci-fi életből, ahol szigorúan csak mint fairylona, blogger és barát vagyok jelen. Eljárok a rendezvényekre és a sörözésekre, és nekem ez legtöbbször elég.
Múlt nyáron viszont mégis írtam két novellát, gyors egymásutánban. Az első könnyen ment, csak leültem és írtam, ami eszembe jutott, és hipp-hopp készen is volt. (A másodikat viszont már nagyon erőltettem, ami meg is látszott rajta, ezért hamar megváltam tőle.)
A cselekvés kiváltó oka az volt, hogy olvastam a vitákat a neten arról, hogy tudnak-e a nők írni, és ha igen hogyan és miről kellene írniuk stb. Az alapötlet meg csak annyi volt, hogy valami sci-fis környezetbe fogom helyezni a dolgot és azért is belezsúfolok annyi csajos vagy csajosnak tartott témát amennyi csak eszembe jut. Nyilvánvalóan beleszivárogtak még dolgok a tudatalattimból, elsősorban történetek barátnőkről, ismerősökről, egyszóval a szingli-korszak tematikája.
Sok hibát követtem el a szövegben, de az évekkel korábbi írásaimhoz képest volt fejlődés. Ez talán annak tudható be, hogy igen nagy mennyiségű könyvet elolvastam azóta, de elképzelhető, hogy az is számít, hogy néha mások írásait is véleményezem. Nem tudom.
Néhányan megtiszteltek azzal, hogy elolvasták, és igen értékes visszajelzéseket, tanácsokat kaptam tőlük. (Köszönet illeti Onsai-t, Adeptus-t, Sonját, Hédit, és a legutóbbi véleményért pedig Scal-t.)
Már tisztában vagyok néhány tipikus hibával, amit elkövetek, de azt is tudom, hogy nagyon sokat kellene még fejlődnöm, ha folytatni akarnám ezt, gyakorlás nélkül viszont nincsen fejlődés.
A másik nagy kérdés viszont, hogy akarok-e erre időt fordítani. Van-e hozzá kedvem, motivációm, energiám, nem vagyok-e túl lusta vagy esetleg túl gyáva. Az utóbbi években szerencsére elég volt élni, jól érezni magam, és nem sokat gondolkodtam ilyeneken. Az is lehet, hogy sokkal jobban járok, ha ezt folytatom.
Szóval ha lesz kedvem, esetleg még írok majd, de az is lehet hogy nem.
Update: Sanawadnak és Cyberinának is köszönöm, hogy elolvasták és véleményezték a novellámat.
Recent Comments