Alice In Wonderland (2010)
A Tim Burton-féle Alice pont olyan, mint amilyennek egy igazi mesének lennie kell. A döcögős kezdet után gyorsan elrepít egy csupa szín mesevilágba. (Trailer.)
Edge of Darkness (2010)
A sötétség határán meglehetősen egyszernézős film lett, amelyben egy szeretett személy halálát követően a kemény zsaru főhős a felelősök megkeresésére és bosszúra készül. Mel Gibson miatt néztem meg. Nem túl eredeti, ám profi munka egy szimpatikus arccal a középpontban, némi összeesküvéssel színesítve. Akinél gyerekkori kedvenc volt a Halálos fegyver, az meg fogja nézni és kellemesen eltölt kábé két órát. (Trailer.)
Away We Go (Továbbállók, 2009)
Az Amerikai szépség óta ismert Sam Mendes témája ezúttal is a boldog családok, a látszatok és a valóság közötti ellentét, de ezúttal jóval szelídebben nyúl a témához. Azt hiszem sikerült egy inkább női nézőknek szóló filmet készítenie, bár lehet h csak a konkrét téma miatt mondom ezt.
Az Away We Go-ban egy fiatal pár szegényen de boldogan várja első gyermekük érkezését. Nagyot csalódnak, amikor kiderül, hogy a nagyszülők segítségére nem számíthatnak majd, hiszen azok a gyermek körüli segédkezés helyett külföldre szeretnének költözni és inkább szórakozni akarnak. A párocskának pedig nincs más aki miatt a mostani lakóhelyükön maradnának, így elkezdik keresni az új otthon helyét. Sorban ellátogatnak az ország különböző részeibe, barátokhoz és családtagokhoz, hogy eldöntsék hol lenne jobb élni, (és kinek a közelében, hogy legalább azért ismerjenek ott valakit).
A fiatalok akik követendő példát is keresnek, csupa látszólag jól élő családot, megkeseredett, csalódott szülőt, és szerencsétlen gyermeket találnak, de mégsem vesztik el az optimizmusukat és a hitüket önmagukban és egymásban. A film tehát egyszerre kritikus és cukrozott romantikus pozitív hangvételű. Egyszer azért érdemes megnézni. (Trailer.)
Egy lányról (An Education, 2009)
Nagyon erősen egyszer nézős film egy lány első szerelméről, naivitásáról, csalódásáról és a leckékről amelyeket meg kell tanulnia. Mindezt a hatvanas évek Angliájában. A főszerepet játszó színésznő (Carey Mulligan) kicsit idős a szerepéhez, de a jelentek többségében mégis remekül el tudja játszani a 16 éves diáklány korához illő naivitását és a világra ámulva rácsodálkozását. (Trailer.)
Most pedig következzenek a nem angol nyelvterületről származó filmek.
Báthory – A legenda másik arca (Bathory, 2008 )
A szlovák-cseh Báthory film remek választás volt. A természetfeletti vonal helyett (vámpíros-boszorkányos, vérben fürdős) itt egy igaztalanul megvádolt asszony történetét kapjuk. Abban a korban nőnek ritkán került a kezébe ekkora hatalom és vagyon, mint amennyit ő örökölt. Nem meglepő hát, hogy hamar össze is esküdtek ellene hogy megfosszák tőle.
Nagyon okosan megírt történet amely a kezdeti látszat ellenére túllép a fekete-fehér karaktereken. Olyan kort ábrázol amelyben a katolikusok a harctéren az asszonyok kergetésével vannak elfoglalva, és a protestánsok között is szép számmal akad méregkeverő, ám ugyanekkor az Erzsébet ügyében vizsgálódó szerzetesek között is lehetnek az igazságot meglátó, jó szándékú, becsületes emberek.
Az Erzsébetet alakító Anna Friel és Thurzó megformálója, Karel Roden egyaránt nagyszerű munkát végzett. Juraj Jakubisko filmje nem egy vidám alkotás, de mégis ajánlott. (Trailer.)
Folyt köv.
(Vagyis lesz még egy pár bejegyzés jó filmekről, amiket mostanában láttam.)
Recent Comments