A Karinthy Színház februárban ismét műsorra tűzi Stephen King Tortúra c. művének a színpadi változatát. (Átdolgozta: Simon Moore, rendező: Iványi Árpád, Fsz: Balázs Andrea, Réti Barnabás.) Kíváncsi vagyok, hogy ez milyen lehet. ![]()
Linkek: Tortúra, Műsor.
Archive for the 'horror' Category
Új megjelenések
Published January 5th, 2011 in Blogroll, horror, humor, könyv, sci-fi, fantasy, SF Irodalom, személyes and új írásaim. 7 CommentsÖrülök, hogy újra elkezdtem írni. Élvezem a játékot a fantáziával, a történetek kitalálását, az elmerülést az alkotás folyamatában.
Persze az is jó, ha elolvassák, amit írok és jönnek pozitív visszajelzések. Idén ismét fognak megjelenni írásaim. (Részletek később.)
2007-ben mutatták be a REC című spanyol horrort, ami gyorsan nemzetközi sikert ért el, és amiből azóta már egy amerikai változat is készült Karantén címmel.
Bár nem voltam oda az áldokumentarista filmek divatjáért, el kell ismernem, hogy ezúttal remek ötletnek bizonyult, hogy a zombi vírussal fertőzött, a külvilágtól elzárt bérház lakóinak, a kihívott tűzoltóknak és a véletlenül a házban rekedt tévéseknek a sorsát a történésekről készült videókon keresztül ismerje meg a néző. A REC horrorfilmnek tízből tízpontos lett, így nem csoda, ha a folytatástól sem vár sokkal kevesebbet a néző.
A REC 2-ben viszont kicsit csalódtam. Teljesen fölösleges volt beleírniuk a démoni megszállottságot a történtek okaként, illetve a lezárt házba benyomuló csapat kapitányaként egy papot szerepeltetni ugyanilyen
szerencsétlen ötlet volt. Ez a húzás a nyolcvanas évek gyengébb ördögűzős, sátánnal harcolós filmjeit idézi, emellett a vaslogika sem sorolható föl a történet erősségei között.
Ugyanekkor ha csak kikapcsolódásra vágyunk, és ezt
zombifilm nézés formájában szeretnénk megtenni, egyszeri megtekintésre még a REC 2 is bőven érdemes.
Ha pedig tetszett, lehet várni a következő két részt.
(A Wikipedia szerint ugyanis várható még egy folytatás és egy prequel is.) (Trailer itt.)
Stephen King: On Writing: A Memoir of the Craft (2000)
Published December 3rd, 2010 in horror and könyv. 4 CommentsAz On Writing egy nagyon érdekes önéletrajz mindenféle jópofa történettel, ugyanekkor mégis elsősorban egy írással kacérkodóknak szóló könyvről van szó.
Az alapvető tanácsok mellett (pl. a nyelvtan alapos megismerése, leírások, karakterábrázolás, párbeszédek stb.), szól a saját módszereiről is. Megtudjuk például, hogy a legjobb művei úgy születtek hogy nem tervezte meg előre, mi fog történni, csak kiindult egy szituációból vagy egy karakterből. A tervezgetős módszerrel is írt könyvet, de szerinte úgy sokkal kiszámíthatóbb írások keletkeznek. Szót ejt a horror rajongásáról is, amit tini korában a Roger Corman filmek (Poe feldolgozások) imádata alapozott meg, de azt is megtudjuk hogy mindenféle zsánerrel próbálkozott már és egészen kicsi korától kezdve ír. Többek között sci-fit is írt, de azután másfelé sodorta az élet.Továbbá hogy ő is azok közé az írók közé tartozik, akik egy bizonyos olvasó számára írják a történeteiket, (az ő esetében ez a felesége.)
Nem maradhat el az írással foglalkozó könyvek kötelező és mindig megfogadandó tanácsa sem, vagyis hogy az elkészült kéziratokat egy ideig pihentetni kell, majd pedig át kell nézni és javítgatni kell mielőtt egy szerkesztőnek el lehet küldeni.
Az is kiderül, hogy King naponta 4-6 órát tölt el összesen olvasással és írással, és máig is sok örömet talál ebben.
Ami pedig az írói karriert illeti, az arrafelé szokásos utat járta be. Bár egyszer csak a szegénységből hirtelen az átlagosnál jóval sikeresebb írók közé került, ezt nagyon sok munka és kitartó próbálkozás előzte meg. Először olyan magazinokban publikált, amik csak példányokkal tudtak fizetni, majd innen haladt az egyre többet fizető kiadványok felé, később aztán az irodalomjegyzék birtokában sikerült találnia egy megfelelő ügynököt, akinek a segítségével aztán egy igen nagy összegért sikerült eladnia a Carrie c. regényt. A többi pedig már történelem.
Az írásról című könyv 2005-ben megjelent magyar nyelven is. Nem csak a horror rajongóknak érdemes elolvasni.
Linkek:
Wiki, hivatalos oldal
Speculative fiction, speculative poetry
Published October 20th, 2010 in Blogroll, horror, Irodalom, sci-fi, fantasy and SF Irodalom. 7 CommentsEzekbe az alábbiak tartoznak bele:
- a sci-fi, a fantasy, a horror
- meg a különféle műfaji keveredések, illetve minden SF/F/H elemet tartalmazó mű
Magyarul sajnos mindkét elnevezés egy kicsit rosszul hangzik.
Szerintetek hogyan lehetne nevezni? Ötletek?
Dario Argento filmek 4. rész – Door Into Darkness
Published July 24th, 2010 in Blogroll, Film, TV, Dvd, horror and klasszikus horror. 0 CommentsA Sötétségbe nyíló ajtó (La porta sul buio) című bűnügyi tévésorozatot az elsősorban horrorfilmesként ismert Dario Argento készítette az olasz tévé számára 1973-ban. Hasonló módszerrel dolgozott, amint amikor horrorfilmeket készített, de mai szemmel nézve ezek az alkotások már inkább csak a krimi vagy a thriller kategóriájába esnek.
Nekem legjobban A villamos c. epizód tetszett. A történet azzal kezdődik, hogy megtudjuk, hogy egy nőt megöltek az éjszaka a villamoson, úgy hogy senki sem vette észre, és a rendőrségre, pontosabban egy szimpatikus felügyelőre maradt a feladat hogy kiderítse, hogyan történhetett ez, és az utasok közül ki követhette el.
Nincsenek látványos trükkök, és mindössze csak jól megírt forgatókönyvre volt szükség, hozzáértésre, megfelelő színészekre, és egy villamosra, amire föl lehet ültetni az utasokat a történtek rekonstruálásának céljából. Ezt a kábé egyórás filmecskét mindenkinek ajánlom. Remekül megmutatja, hogy nem feltétlenül kell hatalmas trükkarzenál ahhoz h feszültséggel teli filmet lehessen csinálni.
A sorozat további részei fölött azonban jócskán eljárt az idő. A történetek ezeknél kevésbé kidolgozottak, és ma már túlságosan is lerágott csontnak számítanak. Akkoriban lehet, hogy még az újdonság varázsával hatottak, de azóta százával készülhettek már olyan filmek, amelyekben valaki meg készül ölni a házastársát, rájön hogy a szomszédja meggyilkolt valakit, vagy egy elmebeteg megszökik és rászabadul a lakosságra.
A zseniálisra sikerült villamosos epizódot kivéve, sajnos ezek a filmek ma már túlságosan is régimódinak tűnnek, és túlságosan is jól ismert klisékkel operálnak ahhoz, hogy ezeket is ugyanúgy meg lehessen dícsérni. Ennek ellenére még ez a kevésbé sikerült három epizód is belefér, egyszeri megtekintésre, ha valaki nagyon unatkozik, mindent szeretene megnézni Argento-tól, vagy olasz nyelvű néznivalókat keres.
Íme egy jó kis részlet:
[youtube Cbuub8ImXNs]
Infók: Wikipedia, Imdb.
Az epizódok sorrendben a következők:
* 1.1 The Neighbor (Il vicino di casa),
* 1.2 The Tram (Il tram)
* 1.3 Eyewitness (Testimone oculare)
* 1.4 The Doll (La bambola)
Gareth Marengi’s Darkplace – avagy egy horror vígjátéksorozat az IT Crowd színészeivel
Published July 21st, 2010 in Blogroll, Film, TV, Dvd, horror and vígjáték. 0 CommentsEzt a sorozatot csak azoknak ajánlom, akik szoktak horrorfilmeket nézni, és valamennyit láttak már hetvenes és nyolcvanas évekbeli filmeket és tévésorozatokat. Az első azért kell, hogy a gusztustalanabb részeket bírja a néző gyomra, a második pedig azért, hogy a parodisztikus jelleget igazán tudjuk értékelni.
A főszereplő egy Gareth Marengi nevű horroríró, akinek az írásaiból Darkplace címmel tévésorozatot készítettek a nyolcvananas években, amit végül azonban csak most mutatnak be, sok év után, és az egyes epizódok mellett mindig megnézhetjük a készítők kommentárjait is. Persze mindegyikhez Gareth mondja el a bevezetőt, hiszen a titokzatos történéseket bemutató tévésorozatoknál ilyennek is mindig kell lennie. (Vagyis minden részben kapunk egy bevezetőt, egy epizódot egy régi sorozatból és a vele kapcsolatban készült mai interjúkat.)
Engem leginkább amiatt érdekelt ez a sorozat, hogy az ITCrowd című kockafejekről szóló sorozatban a Moss nevű informatikust alakító Richard Ayoade, és a női beosztottainak zaklatására hajlamos főnököt játszó Matt Berry itt is jónéhány blőd szöveget elmond, roppant nagy hitelességgel.
Gareth szerepében Matthew Holness-t láthatjuk, Alice Lowe pedig azt a színésznőt játssza, aki a doktornőt alakítja a Darkplace című sorozatban.
A humor itt nem olyan, mint amiért az angol vígjátéksorozatokat általában szeretni lehet. Ez sokkal közelebb áll pl. a Csupasz pisztolyhoz, mint mondjuk a Halló, hallóhoz vagy a Waczak Szállóhoz. Emiatt kicsit csalódott is voltam, hiszen ilyen szereplőgárdával jobbra számítottam ennél. Ennek ellenére az eredmény nézhető.
A sorozat 2004-ben készült, és csak egy évadot ért meg. Csak utólag, az internetnek köszönhetően vált népszerűvé, de akkor olyannyira hogy újra műsorra tűzték, és dvd-n is kiadták.
Mint már föntebb is utaltam rá, a Darkplace nem ajánlott mindenkinek, gyomor kell hozzá, és bírni kell a feketehumort is. Aki mindezek mellett még régi horrorokat, krimiket, akciófilmeket, és macsó hősös tévésorozatokat is szokott nézni, az lehet hogy ezt is értékelni fogja.
Egy kis ízelítő:
Garth Marenghi’s Darkplace – One Track Lover (Episode 6)
[youtube caIrh9KVTMM]
Garth Marenghi’s Darkplace Episode 1 – Part 1
[youtube nNfQ0ORwSDM]
Infók:
Wiki, Imdb, hivatalos oldal
Dario Argento filmek – 3. rész: Cat O’ Nine Tails, Tenebrae, Sleepless, Inferno
Published June 20th, 2010 in Blogroll, Film, TV, Dvd, horror and klasszikus horror. 4 CommentsA régi bejegyzéseket elnézve rájöttem, hogy már 2007 óta ígérem, hogy további bejegyzéseket fogok szentelni az olasz horror nagymestereinek, és közöttük is elsősorban Dario Argento munkásságának.
A Suspiria (1977) és az Opera (1987) c. remekekről már írtam itt és itt .
Cat O’ Nine Tails (Il gatto a nove code, 1971)
A kilenc farkú macska inkább a krimi vagy a thriller kategóriájába tartozik, és azoknak is simán ajánlható akik nem is kedvelik a horrort.
Egy vak ember nyomoz benne egy újságíró és egy kislány társaságában a szomszédban történt gyilkosság ügyében.
A mai nyomozós filmek között is simán megállja a helyét, csak ezeknél a történeteknél a helyszínelős-filmes csodák helyett logikával és emberismerettel kellett felgöngyölíteni az ügyeket. Hangulatos és nagyon jó. (Trailer.)

Tenebrae (1982)
A történet lényege hogy az egy horroríró által leírtak egy beteg embert megihletnek. Az író segítségével pedig Giuliano Gemma ered a nőket ölő sorozatgyilkos nyomába, aki válltöméses kék öltönyben nyomoz. Szinte mindenki erős olasz akcentussal beszél benne angolul. Profin összerakott krimi horror, abból az időből amikor a telefonáláshoz a szereplőknek még fülkét kellett keresni. Ma is izgalmas és a brutalitása is hatásos maradt. (Trailer.)

Sleepless (Álmatlanul / Non ho sonno , 2001)
Késői film, így nem illik a listába, de egészen korrekt. Az átlagos Argento filmeknél kiszámíthatóbbra sikerült történetű, ám nem kevésbé izgalmas alkotás. Az őrült gyilkos elől éjszaka menekülős jelenetek zseniálisak benne, és szimpatikus a színészgárda is. (Trailer.)

Inferno (1980)
A filmtörténet egyik legzseniálisabb horrorfilm kezdéséért mindenképpen meg kell nézni ezt a filmet. Kábé negyed óra telik el igazi vérbeli paráztatással, úgy hogy nem ölnek meg benne senkit. (Ez egyébként Argentónál is elég ritka.)
S ha ez nem volna elég, az Inferno a Suspiria c. remekmű folytatása. A maga műfajában kitűnő film, és már csak ezért is meg kell nézni. (Trailer.)
A bejegyzés azért is időszerű, mert készül a Suspiria új változata, és az Imdb szerint a Deep Red-ből is csinálni fognak egy amerikai remake-et.
A folytatásban sorra veszem majd Argento mester filmjeit, utána pedig mindenképpen említést érdemel még Lucio Fulci és Mario Bava is.
Hol van a magyar horror?
Published May 10th, 2010 in Blogroll, horror, Irodalom and könyv. 16 CommentsAz egyik múltkori Írószövetség-beli előadás után és néhány másik beszélgetés alkalmával többször is fölmerült mostanában a magyar horror mint téma. (Itt persze nem arról beszélek, hogy koszosak a buszok, a politikusok meg korruptak és sokszor ostobák is, hanem szigorúan irodalmi szempontból szeretném megvizsgálni a kérdést).
Magyarországon sokan szeretik a horrort. Van egy valószínűleg nem elhanyagolható réteg, aki aktívan vásárolja Dean R. Koontz, Stephen King és alkalomadtán még Clive Barker könyveit is. Ráadásul a vámpíroskönyv divatnak köszönhetően megjelent, vagy legalábbis megerősödött egy másik (bár egyelőre még kissé másfajta igényekkel rendelkező érdeklődő olvasóréteg.) (A megerősödött úgy gondolom helyesebb kifejezés, hiszen a jelenség nem új, csak a hisztéria és a megszólított közönség nagyobb. Az idősebbek közül sokan emlékezhetnek még a kilencvenes évek Vampire, Ravenloft, stb. könyveire, és a Buffy illetve Angel mániára. Lehet hogy sokan azt fogják most mondani, hogy szentségtörés Barkerrel egy kalap alá venni Stephanie Meyert, de én sznobizmus helyett az angolszász szemléletmódot tartom üdvözítőnek, ami szerint ez szórakoztató irodalom és sokminden megfér benne egymás mellett. Sőt, minél színesebb a paletta, annál jobb.)
Hogy miért engem szoktak az emberek megkérdezni arról, hogy mi a helyzet a magyar horrorral vagy hogy szerintem hogyan tudnának ilyesmit kiadatni? Annak idején, néhány évvel ezelőtt sci-fi és fantasy magazinok mellett, horror magazinokban is jelentek meg írásaim (külföldön). (Mostanában nem ilyesmikkel voltam elfoglalva, de a lehetőség továbbra is megvan rá, és hát az emberek néha kíváncsiak, van-e új projektem.) Ettől persze még nem leszek a téma megfellebbezhetetlen ítéletű tudója, de azért még elgondolkodtam azon, mit is tudok a hazai helyzetről vagy mi kellene ahhoz, hogy ezen a téren föllendülés következzen be, (legalább annyiban hogy megjelenjenek új írások).
Szóval miről tudok, hol jelent meg az utóbbi években magyar horror?
Elsősorban a tehetséges (de legalábbis mindenképpen lelkes) amatőröket bemutató kiadványokban.
- A Fangória magazin egy időben közölt néha novellákat. 2006-ig novellapályázatai is voltak, és a legjobb novellákból egy antológiát is megjelentetett Rémségek könyve címmel. Sajnos nem tudom, kik voltak a magazinban megjelenő szerzők és milyen színvonalú írások voltak ezek, (de érdemes lenne egy bibliográfiát készíteni).
- Van egy-két magyar szerző, akinek jelennek meg horror könyvei, még ha nem is lettek túl ismertek.
John Cure írásait még nem olvastam, így ezekről nem tudok véleményt mondani. A honlapjáról kiderül, hogy már két regénye is megjelent (Hontalan lelkek, A Gonosz új arca).
Emellett Michael Mansfieldnek is jelentek már meg horror írásai, és a Tinta-Klub Pirkadatra várva c. amatőr szerzők írásait tartalmaző antológiájában meg a Karcolat antológia – Amíg világ a világ c. novella gyűjteményben is voltak hasonlók.
Alexis Bramhook regénye, a Harc Atlantiszért pedig a fülszöveg szerint a fantasy, a horror és a klasszikus kalandregény műfajjegyeit elegyíti dél-dunántúli helyszínen.
- Az Új Galaxis Tudományos-fantasztikus antológia 7. számának szintén a félelem volt az elsőszámú témája. Ezt is érdemes lehet beszerezni.
- Nyomtatásban volt már egy horror novella a Terra magazinban is. (Antal Józsi, a szerkesztő bizonyára nem gondolt arra, hogy ha másutt nem jelenik meg horror, egyszer ennek még irodalomtörténeti jelentősége is lehet majd.)
- Vajdasági szerzők számára 2008-ban volt egy bizonyos Horror Local pályázat is, amelyet a Sziveri János Művészeti Színpad és a Sikoly irodalmi és művészeti folyóirat közösen írt ki. A nyertes művek (Pósa Károly, Almássy Gyula, Forgó Zoltán, Tóth Annamária, Simonyi Dénes és Móra Regina írásai) végül a Sikoly 16. számában jelentek meg, amely letölthető a magazin honlapjáról.
- Amatőr írói oldalakon is találhatunk horror vagy horror elemeket is tartalmazó novellákat (Pl. Karcolat.hu, Moonshadow).
(Emlékszem például, hogy néhány évvel ezelőtt az Sfblogson egy időre blogot indított egy Virág Gábor nevű, nagyon fiatal, ám tehetséges kezdő író. Ő sok horror novellát föltett annak idején a netre. Valószínűleg amiatt tűnt el, hogy nem kapott elég visszajelzést. Ha esetleg még mindig ír, és nem adta föl, mostanra már akár nagyon jó is lehet.)
Bizonyára lehet találni jó írásokat a már megjelent novellák között is, ráadásul nagyon úgy tűnik, hogy ezen a területen is lehetnek még a fiókokban kiadatalan regények. Nem tudom, az írókörökben mi helyzet. (Onsai lehet hogy sokkal többet tud a még nem publikált vagy készülő művekről.)
Úgy gondolom, érdemes lenne valakinek összegyűjteni ezeket és a legjobb, legszórakoztatóbb írásokból kiadni egy antológiát.
(Best of magyar horror. Csak a legjobb és a legvéresebb. Föláll majd a hátadon a szőr… )
Mi kellene ahhoz, hogy horror írások is megjelenhessenek?
- Kiadó, aki akar ilyesmit kiadni.
Talán a mostani vámpíros sikerkönyvek kiadói egyszer majd bevállalják.
A sci-fi és fantasy kiadók még ahhoz is csóringerek h sci-fit adjanak ki, és még a saját zsánerükben sem mernek új szerzőkkel próbálkozni, (hiszen ha jól értem a helyzetet, már egy-két bukta is a földhöz vághatja őket, különösen a mostani gazdasági helyzetben). Leginkább nagy kiadónak volna értelme ilyesmivel foglalkozni, amelyik esetleg azt is megengedheti magának, hogy pénzt költsön el reklámra, és még a terjesztést is meg tudná oldani.
- Írók, akik föl merik vállalni, hogy ők horrort is írnak.
Lehetne ebben minta az angolszász mentalitás, amely szerint a horror szerző, az eladott horrorkönyv és az elégedett olvasó egyenrangú más műfajok szerzőivel, könyveivel és olvasóival. A jó írás ugyanis pénzt is hozhat, igény van rá, és nincsen ok a szégyenkezésre azon az alapon, hogy mit fognak gondolni majd a sznob bölcsészek. Sőt, az adott zsáneren belül alkotóknak érdekvédelmi szervezete (HWA) és irodalmi – díja is van (Stoker). (Ez utóbbinak nálunk nem lenne semmi realitása, csak példaként hoztam föl az elismertségre.)
Ez ügyben sokat segíthetne pl, ha a pszichológiával is foglalkozó írók publikálnának cikkeket arról, hogy miért szeretik az emberek a horrort, milyen igényeket elégít ez ki, hiszen akkor önigazolásképpen lehetne mutogatni arra, hogy segítünk a mindennapi stresszek, félelmek, szorongások kezelésében, egy biztonságos módot adva arra hogy az olvasók (vagy a filmek nézői) a mindennapi félelmeikkel szembenézzenek, és aztán megkönnyebbülten úgy érezhessék, hogy remekül szórakoztak.
(A Fangória például közzétett egy interjút a horrorfilmek hatásáról, amit Ürmös Bernadett pszichológussal készítettek. Ennek a szövegét az internetre is föltették, érdemes elolvasni. Úgy gondolom, amiket a filmekkel kapcsolatban elmond a hölgy, abból sokminden igaz az olvasott történetekre is.)
- Olvasóközönség.
Fönt már írtam róla, hogy szerintem vannak potenciális olvasók. Írók szintén vannak. Valamennyi régebben kiadott mű is biztosan úja fölhasználható volna, és hát valószínűleg a kiadatlan kéziratokat se kellene túl sokáig keresni. Kérdés, hogy egy megfelelő tőkével rendelkező kiadó mikor lát majd fantáziát a hátborzongató és mégis szórakoztató irodalom kiadásában.
Treevenge – a fenyőfák bosszút állnak
Published January 14th, 2010 in Blogroll, Film, TV, Dvd and horror. 1 CommentNagy karácsony-utálók készíthették ezt a rövidke, mindössze negyedórás horrort, amelyben a fenyőfák megelégelik az ünnepek előtti népirtást, és az emberekre támadnak, majd mindenféle kegyetlen módokon megölik őket. Egy 2008-ban készült fesztiváldíjas kanadai filmről van szó. (Vigyázat! Csak erős idegzetűeknek ajánlott.) Környezetvédő tanmese, amely a klasszikus horrorokat idézi…
Infók:
IMDB
Hivatalos oldal







Recent Comments